Info vonal: 06-1-273-2419
E-mail: felveteli@bkf.hu
GYIKKérdéseire a választ itt találja a lenti felsorolásban - kattintson a kérdésre!
01.
Milyen határidőkre, dátumokra figyeljek a szeptemberben induló képzésre való jelentkezés esetén?
02.
Az általános felvételi eljárásban hány helyre lehet beadni a jelentkezést, és hogyan lehet jelentkezni? Az általános felvételi eljárásban- a korábbi évektől eltérően- a jelentkezők legfeljebb öt képzésre adhatnak be jelentkezést. Pótfelvételi eljárásban egy helyre jelentkezhetnek azok, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen helyre sem adták be jelentkezésüket, vagy sehova nem vették fel. Jelentkezni hagyományos papír alapú jelentkezési lapon, illetve internetes e- felvételivel lehet. 03.
Az általános felvételi eljárásban mennyibe kerül a jelentkezés? Az általános felvételi eljárásban a jelentkező legfeljebb öt képzésre jelentkezhet. A felvételi eljárás alapdíja 9000 Ft. Ezért a díjért 3 képzés megjelölésére van lehetőség. Ha egy, kettő vagy három jelentkezési helyre pályázik a jelentkező, akkor egyaránt 9000 forintot kell befizetni. Az alapdíjban benne foglalt 3 képzésen felül további jelentkezési helyekért jelentkezésenként 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnie a felvételizőnek az alapdíjon felül. 04.
Hol szerezhetem be a jelentkezési lapot? A jelentkezési lap beszerezhető a felvételi eljárások időszakában a BKF Felvételi Információs Irodájában, vagy az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltetett ügyfélszolgálaton (1122 Budapest, Maros utca 19–21.), illetve az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.). 05.
Mely szakokon feltétele a jelentkezésnek az emelt szintű érettségi? Társadalomtudományi képzési területen minden szakon, tehát a BKF esetében a Kommunikáció és médiatudomány, illetve a Nemzetközi tanulmányok alapképzési szakokra jelentkezőknek a felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, történelem. (Kivétel ez alól, aki nem a kétszintű érettségi rendszerben érettségizett és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.) 06.
Milyen lehetőségeim vannak a tandíj finanszírozásával kapcsolatban? Az alábbi linken részletesen elolvashatod, hogy milyen lehetőségeid vannak: http://www.bkf.hu/felveteli/165/tandij-finanszirozasi-lehetosegek.html 07.
Mit tartalmaz a költségtérítési díj, milyen egyéb költségekre számíthatok ezen kívül? A féléves költségtérítési díj magában foglalja:
A fenti költségeken felül a főiskola szabályzataiban meghatározott kötelezettségek elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesítéséért kell ún. különeljárási díjat fizetni, illetve bizonyos szolgáltatások térítési díj megfizetése mellett vehetők igénybe (sikertelen vizsgák megismétlése, a kötelező, illetve a Főiskola által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvett kreditek). 08.
Miért érdemes diplomát szerezni? Az utóbbi években a diploma más értéket képvisel, más szerepet lát el, mint 20-30 évvel ezelőtt. Az akkori elitoktatásnak köszönhetően kevesek kiváltsága volt a diploma, ezzel szemben ma sokkal könnyebb bejutni a felsőoktatásba és ott végzettséget szerezni. A változást sokan, sokféleképpen ítélik meg, egy biztos azonban: a témával foglalkozó kutatásokból továbbra is egyértelműen kirajzolódik a diplomával rendelkezők helyzeti előnye az élet sok területén. 1. Diplomával magasabb a fizetés A felsőfokú végzettségű munkavállalók például lényegesen jobb kereseti viszonyokkal rendelkeznek, mint a középfokú érettségivel rendelkező társaik. A fizetések közti különbségek aránya az összes OECD-ország közül nálunk a legnagyobb. Az egyetemet végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, a főiskolai diplomások pedig átlagosan hetvenezer forinttal kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Eközben egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában. Természetesen az egyes képzési területen végzettek más-más jövedelemre számíthatnak - az informatikusok, mérnökök, gazdasági szakemberek átlagjövedelme meghaladja néhány más terület dolgozóinak bérét, de megfelelő kiegészítő képzettségekkel a nem klasszikus sikerszakmák diplomásai is megalapozhatják sikeres munkaerő-piaci pályafutásukat. A versenyszférában a jövedelmi mutatók az első tíz-tizenöt munkával töltött évben meredeken ívelnek felfelé. Az érdekes jelenség hátterében a fiatal diplomások tipikus karrierútja húzódik meg - negyvenes éveik elejére a megfelelő tudással és képességekkel rendelkező felsőfokú végzettségűek jelentős része vezetői vagy középvezetői beosztásokat érhet el, és közepesen magas vagy éppenséggel kifejezetten magas szinten stabilizálódhat keresete. 2. Diplomával biztosabb az elhelyezkedés Az egyre nagyobb számú felsőoktatási hallgató és végzett diplomás pályakezdő láttán sokan elbizonytalanodnak, hogy szüksége van-e a magyar munkaerőpiacnak ennyi diplomás fiatalra. Néhányan azt hangsúlyozzák, hogy hazánkban diplomás túltermelés folyik. Kétségtelen, hogy vannak olyan szakmák, ahol több végzett diplomás van, mint ahányan az adott szakmában el tudnak helyezkedni. Ennek köszönhetően egyre több diplomás helyezkedik el az eredeti végzettségétől távolabb eső szakmákban. Ez azonban nem minden esetben tragédia, sőt. Csak egy példa: gyakori eset, hogy egy német, angol vagy francia tanári diplomával valaki a pedagógusi pálya helyett „kénytelen" egy ismeretlen területtel foglalkozó nemzetközi céghez „igazolni", ahol viszont a fizetések jóval magasabbak, mint a közoktatásban. Az említett okok miatt a diplomás pályakezdők körében sokkal kisebb arányban van jelen a munkanélküliség, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Konkrét számokról szólva az okleveles pályakezdők munkanélküliségi rátája a teljes népességre vetítve 2-3 százalék, míg az alacsonyabb végzettségűek esetében ez 8 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is diplomás szakemberhiánnyal küzd. Az informatikus-hallgatók legjobbjai gyakran már az iskolapadból elkelnek, de a műszaki végzettségű fiatalok: a gépész- és villamosmérnökök, az építészek és az építőmérnökök is biztos elhelyezkedéssel és kiváló fizetési viszonyokkal számolhatnak. Nagy a kereslet a jól képzett gazdasági szakemberek iránt is. Persze senki sem ringathatja magát abba a hitbe, hogy a kezében tartott diploma már önmagában álmai állásába, a munkaerőpiac legfelsőbb régióiba repíti őt. A diplomával rendelkezők száma az utóbbi években erőteljesen megnövekedett és ez kiélezettebb versenyszituációt teremtett az állásokért folytatott harcban. A cégek több jelentkező között válogathatnak, tehát igényeiket is emelhetik - a végzettséget igazoló papír egyre ritkábban elég a sikerhez. Az elhelyezkedés legfőbb sarokköve az idegen nyelvtudás - a munkáltatók legáltalánosabban az angol nyelvismeretet várják el, de a különlegesebb nyelven beszélők is jó eséllyel bízhatnak akár speciálisabb munkakörökhöz kötődő magas presztízsű állások elnyerésében. 3. A diplomások tovább élnek Érdekes információ, hogy statisztikailag egyértelműen kimutatható: a diplomások általában hosszabb életet élnek, mint azok, akik nem rendelkeznek diplomával. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet nemrégiben közölt tanulmánya szerint jelentős összefüggés van az iskolai végzettség és a várható élettartam között. A 2000-2004 között a 30 éves felsőfokú végzettségűek várható élettartama a férfiak esetében 78 év, míg a nők esetében több mint 82 év. Ugyanakkor a 8 általánossal nem rendelkezők esetében ugyanez a férfiaknál 62 év, míg a nőknél 72 év, azaz 16-20 év különbség van a várható élettartamot tekintve a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között. 4. A diploma presztízse A diploma értéke, megítélése sokat változott az utóbbi időben, ennek ellenére bátran ki lehet jelenteni, hogy a diplomának továbbra is komoly presztízse van. A diploma megszerzéséhez vezető úton - az előadásokon, a vizsgákon és a szakdolgozatírás közben - a hallgató olyan tudásra tehet szert, mellyel kiemelkedhet a hasonló képzést nem végző kortársai közül. Ráadásul az elmélyülés egy adott szakterületen az élet egyéb területen felhasználható tudást is ad. Ez lehet a magyarázata annak az általános jelenségnek is, hogy a diplomások sok esetben válnak a társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek meghatározó embereivé. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a diplomások egy kiválasztott kisebbsége képezi majd a hazai tudomány és értelmiség színe-javát is. 5. A tanulás hasznos tevékenység Végül van egy pofonegyszerű érv a továbbtanulás mellett: a tanulás alapvetően hasznos emberi tevékenység. A felsőoktatásban szerzett ismeretek olyan szellemi táplálékot nyújtanak a hallgatók számára, mely egész életüket befolyásolhatja. A felsőoktatás sok lehetőséget kínál, minden korosztály megtalálhatja a maga igényeinek és vágyainak megfelelő szakot, képzésformát. Az egyetemek és főiskolák nem csak a frissen érettségizettek számára lehetnek vonzóak. A felsőoktatás szakmai alapozás után és alatt is várja a hallgatókat. A munkaadók többsége is örömmel veszi, ha az alkalmazottak továbbtanulásra adják a fejüket. Ennek keretet adhat az Európai Unió sokat hangoztatott irányelve, az ún. „élethosszig tartó tanulás" (life-long learning) is, melynek keretében arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy ne csak fiatalon fejlesszék tudásukat, hanem folyamatosan, életük bármelyik szakaszában legyenek nyitottak a tanulásra. 09.
Mi az a hallgatói szerződés? Mit kell tudni róla? Idén szeptembertől hallgatói szerződést kell kötni azoknak, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A hallgatói szerződés, mint ahogy a neve is mutatja a hallgató és az állam között jön létre (egészen pontosan a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal között). A benne foglaltak szerint mindkét fél vállal kötelezettségeket. Az állam azt, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja (állami ösztöndíj, állami részösztöndíj), a hallgató pedig, hogy diplomáját a megszabott időn belül megszerzi és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon fog dolgozni. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet. További információk a hallgatói szerződésről ITT olvashatóak. 10.
Miben különbözik az e-felvételi a papír alapú jelentkezéstől? Az E-felvételivel beadott jelentkezés teljesen egyenértékű a papír alapú jelentkezéssel. Viszont az elektronikusan jelentkezőknek mindenféleképpen hitelesíteniük kell jelentkezésüket. Erre 2 lehetőség van: megtehetik az Ügyfélkapu szolgáltatás segítségével, vagy az E-felvételiről letölthető és kinyomtatható hitelesítő adatlap elküldésével. 11.
Mi az, amit feltétlenül meg kell jelölnöm a jelentkezési lapon? A jelentkezési lapon mindenképpen meg kell jelölni, hogy:
12.
Milyen dokumentumok szükségesek a jelentkezéshez/ többletpontok igazolásához?
13.
Hogyan számítják a felvételi pontokat? Alapképzésre jelentkezés esetén Művészeti képzések Felsőoktatási szakképzésre jelentkezés esetén Mesterképzésre jelentkezés esetén 14.
Mi a felvétel feltétele?
15.
Meg kell jelölnöm, ha a felvételi évében más felsőoktatási intézmény hallgatójaként jelentkezem? Amennyiben a jelentkező a felvételi évében felsőoktatási intézmény hallgatója, úgy a jelentkezési lap egyéb közlendő rovatában fel kell tüntetnie az intézmény nevét, szakot, tagozatot és a finanszírozási formát. 16.
Hogyan tudom befizetni a felvételi eljárás díját? Az eljárás díját a hagyományosan (papír alapon, postai úton) felvételizők a jelentkezési laphoz csatolt sárga csekk befizetésével, vagy banki átutalással teljesíthetik. Az elektronikusan felvételizők folyószámláról banki átutalással, illetve dombornyomott, vagy virtuális bankkártyás fizetéssel az e-felvételiből elérhető internetes felületen fizethetik be. 17.
Mik a legfontosabb információk az új típusú diákhitellel, a Diákhitel2-vel kapcsolatban? Az állam 2012 szeptemberétől bevezeti a Diákhitel2-t kifejezetten a költségtérítés finanszírozás céljából. Az alábbiak jellemzik a Diákhitel2-t:
Az egyéb költségek finanszírozására továbbra is igénybe vehető a szabadon felhasználható Diákhitel. 18.
Költségtérítéses képzés esetén van lehetőségem részletfizetésre? Lehetőséged van arra, hogy a féléves tandíjat két részletben fizesd be. Részletfizetés esetén a bejelentkezés napjáig a költségtérítés felét és az egyéb szolgáltatások díját kell megfizetni. A költségtérítés második felének kifizetését a vizsgára történő jelentkezés első napjáig kell teljesíteni.
19.
Diákhitelből lehet fizetni a költségtérítés díját? Igen lehetséges, kétfajta diákhitel létezik: a korábbiról lentebb talál információkat; az új típusúról, a Diákhitel2-ről pedig az alábbi linken: http://felveteli.bkf.hu/165/tandij-finanszirozasi-lehetosegek.html A diákhiteles hallgatók az igényelt Diákhitel-összeg egy írásbeli megállapodásban rögzített részét, vagy az egészet közvetlenül felsőoktatási intézményük számlájára utaltathatják. Az átutalt összeget az intézmény kizárólag a költségtérítés kiegyenlítésére fordíthatja (tehát az extra szolgáltatások díjára nem, ezt külön be kell fizetni). Ilyenkor az intézmény megelőlegezi a hallgató beiratkozott státuszát, mintha a félév kezdetekor befizette volna a költségtérítést. Az engedményezés menete a következő:
FONTOS, hogy az engedményezett összegnek el kell érnie legalább a költségtérítés összegének 50%-át! A diákhitel felhasználásával, októberben a hallgató költségtérítését jóváírja a Főiskola. Eddig az időpontig a Főiskola megelőlegezi a beiratkozott hallgatói státuszt. 20.
Mennyi volt az előző évi ponthatár? Az alábbi linken megtekinthetők az előző évi ponthatárok: http://felveteli.bkf.hu/101/ponthatarok.html
21.
Hogyan segíti a Főiskola a levelező tagozatos hallgatókat? A levelező munkarendű képzésben a tanórákra tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapokon kerül sor. Az oktatás és konzultáció szombati napokon, a vizsgák lehetőség szerint péntek délutáni és szombati időpontokban vannak, továbbá a vizsgaterhelés csökkentésére negyedéves vizsgalehetőséget biztosítunk. Elektronikus rendszerből letölthető előadás anyagok, segédanyagok, a rendszeren keresztül leadható feladatok, dolgozatok is segítik levelezős hallgatóinkat és tanulmányi szolgáltatásaink a szombati konzultációs napokon is igénybe vehetőek: tanulmányi ügyintézés, könyvtár, jegyzetbolt, fénymásoló, számítógép használat, konzultációs lehetőség a levelező tagozat vezetőjével. 22.
Van a főiskolának kollégiuma? A Főiskolának önálló kollégiuma egyelőre nincsen, de néhány közeli kollégiumban adott esetben fogadni tudják hallgatóinkat. Amennyiben ír egy levelet ezügyben a felveteli@bkf.hu emailcímre, akkor megkaphatja ezen kollégiumok listáját. A Hallgatói Önkormányzat munkatársai segítséget nyújtanak abban, hogy a BKF-es hallgatók albérletet, illetve bérlőtársat találjanak. 23.
Milyen nyelvtanulási lehetőségek vannak? A BKF-en a nyelvtanulás az oktatási program részét képezi. Nyelvi alapozó tárgyaink az igényekhez igazodva több szinten folynak angol, francia, kínai, német, olasz, orosz és spanyol nyelven. 24.
Mivel/ hogyan segíti a BKF a hallgatók elhelyezkedését? A karrierépítés már a felsőoktatásban töltött első nappal elkezdődik. A hallgatóinknak ehez számtalan lehetőséget biztosítunk, mellyel előnyöket szerezhetnek a munkaerőpiacra való kilépéskor. A karrierépítés sokrétű. Hallgatóink felvehetik a megfelelő tantárgyakat, lehetőségük van részt venni szakmai munkában már a Főiskolán, nyelvet tanulhatnak és nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek nyelvi programunk és nemzetközi kapcsolataink révén. A karrierépítésben segít a BKF KarrierCentruma, mely tréningprogramjával, tanácsadásaival és más segítségnyújtó szolgáltatásaival megteremti egy sikeres karrier lehetőségét. Szoros kapcsolatot tartunk a munkaerőpiaccal, így az ő és volt hallgatóink visszajelzése alapján alakítjuk a karrierépítési programunkat. A legfontosabb munkáltatói elvárások a pályakezdőkkel szemben a dolgozni akarás, a kommunikációs készség, a problémamegoldó képesség, csapatmunkára való alkalmasság, önállóság, tanulási hajlandóság és persze a nyelvismeret. A BKF minden lehetőséget megad, hogy hallgatóink megfeleljenek a fenti követelményeknek. 25.
Hogyan működik a más intézményből való átvétel? A más felsőoktatási intézményben már hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy kérheti átvételét a Főiskolára, abban az esetben, ha tanulmányait azonos szakon vagy azonos képzési ághoz vagy területhez tartozó szakon végzi, és az átvételi kérelem elbírálásának időpontjában él a hallgatói jogviszonya.
Az átvételi kérelemhez (http://felveteli.bkf.hu/100/atveteli-kerelem.html )azon felsőoktatási intézmény által kiállított alábbi dokumentumokat, kell benyújtani, ahol a hallgató jogviszonya fennáll: a) igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról, b) a leckekönyv hitelesített másolatát, c) arra a szakra vonatkozó tantervi hálót vagy tantárgylistát, a teljesített tantárgyak hivatalos leírását és a tantárgyi tematikát, ahonnan az átvételét kéri, d) azon okmányok másolatát, amit a felvételiző hallgatóknak kell leadniuk (érettségi bizonyítvány, oklevél, nyelvvizsga-bizonyítvány). Átvétel esetén a hallgató hallgatói jogviszonya a korábbi felsőoktatási intézménnyel megszűnik. Az átvételről hozott határozatban rendelkezni kell a képzés finanszírozásának kérdéséről, az elismert tantárgyakról és az elismert kreditek számáról, valamint a hallgatói térítésekről. Az átvételi kérelem elbírálásakor a) alapképzés esetén legalább két lezárt aktív félévet követően 3,00 feletti súlyozott tanulmányi átlageredmény alapján; b) mesterképzés esetén legalább egy lezárt félévet követően 3,00 feletti súlyozott tanulmányi átlageredmény alapján; hozhatja meg döntését a tanulmányi igazgató. Jelen pontban foglaltaktól az oktatási rektorhelyettes egyedi döntése alapján el lehet térni. Az elismert krediteket és tantárgyakat,mint az előírt különbözeti vizsgák letételére vonatkozó döntést az átvételi határozatban fel kell tüntetni. A tanulmányi igazgató az átvétel iránti kérelmek elbírálásakor az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a) A kérelmek rangsorolásánál elsődleges szempont a kérelmezők korábbi tanulmányi eredménye, és az érvényesen lezárt aktív félévek száma. b) Átvételre emellett akkor kerülhet sor, ha azt nyomós családi vagy szociális és ezzel egyidejűleg földrajzi indokok alapozzák meg. Átvételre csak olyan felsőoktatási intézményből kerülhet sor, ahol a felvételi tárgyak és követelmények jogszabályban, és a HK-ban meghatározott mértékben egyeznek a Főiskolán oktatott szakok képzési és kimeneti, valamint tanulmányi követelményeivel. Hallgatót más intézményből átvenni kizárólag az új képzési szerkezetben oktatott szakokra lehet. Az átvételi kérelmet legkésőbb az adott félévet megelőzően augusztus 10-ig, illetve január 10-ig lehet benyújtani a Hallgatói Információs és Szolgáltató Irodán a tanulmányi igazgatónak címezve. Az átvételi kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az átvételi kérelem benyújtásához kapcsolódó – a HK Függelékében meghatározott – szolgáltatási díj befizetésének igazolását is. Ennek hiányában az átvételi kérelmet el kell utasítani. Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról is, hogy az átvett hallgató mely szakon és munkarendben kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell arról, hogy melyik beiratkozás szerinti évfolyam mintatanterve szerint haladhat. Az átvételt nyert hallgató személyi anyagát a tanulmányi igazgató kikéri attól az intézménytől, ahol a hallgató az átvételt megelőzően folytatta tanulmányait.
26.
Hogyan működik a tantárgyfelmentés/ kreditelismerés? Tantárgyfelmentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben, tudományos diákköri konferencián vagy más tudományos konferencián bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más módon teljesített – kreditet nem eredményező – ismeretanyag vagy tudományos teljesítmény elvégzése/elérése alapján mentesíti az érintett hallgatót meghatározott tantárgy(ak) elvégzése alól. Tantárgyelismerésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben teljesített – kreditet eredményező – ismeretanyag elsajátítása alapján elismeri a teljesített tantárgy elvégzését az érintett hallgató részére.
27.
Hogyan működik a szakváltás? Szakváltoztatásra azonos képzési ághoz vagy területhez tartozó szakok között van lehetőség. Szakváltoztatásra az új képzési rendszerben részt vevő hallgatók kérelme esetében van lehetőség. Szakváltoztatás, illetve új szak felvétele esetén a már megszerzett kreditek elismertethetőek az új szak mintatanterv előírásainak teljesítésére. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a szakváltásnak azon esetére, amikor a megváltoztatni kívánt szakon a képzés magyar nyelven, míg az új szakon idegen nyelven folyik. A szakváltoztatásról a tanulmányi igazgató az alábbi szempontok alapján dönt: b) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató szakváltoztatási kérelme esetén a Tanulmányi Igazgató figyelembe veszi az érintett szakok felvételi ponthatárait, valamint a hallgató felvételi pontszámát, és abban az esetben, ha a felvételi pontszám eléri a változtatással érintett újabb szak felvételi pontszámát, a szakváltoztatást a Tanulmányi Igazgató engedélyezi. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a Tanulmányi Igazgató az átvétel szabályai alapján hozza meg döntését. Hallgatót más szakról átvenni kizárólag az új képzési szerkezetben oktatott szakokra lehet.
28.
Hogyan működik a munkarendváltás? Munkarendváltás engedélyezésére alapvetően a hallgató családi, szociális vagy egészségügyi körülményeiben bekövetkezett, igazolt változások esetén van lehetőség. Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató abban az esetben válthat munkarendet, ha vállalja a munkarendváltással a költségtérítés-fizetési kötelezettséget is. 29.
Hogyan működik a képzésihely-változtatás? Képzésihely-változtatásra azonos szakok és munkarendek között van lehetőség. Eltérő szak esetén a képzésihely-változtatásra irányuló kérelem mellett szakváltoztatási, eltérő munkarend esetén munkarend-változtatási kérelmet is be kell nyújtani.
A Főiskolán belüli képzésihely-változtatás engedélyezése iránti elektronikus kérelmet legkésőbb az adott félévet megelőzően augusztus 20-ig, illetve január 20-ig lehet benyújtani a tanulmányi igazgatónak. A képzésihely-változtatás kérelemhez csatolni kell a képzésihely-változtatás kérelem benyújtásához kapcsolódó – a HK Függelékében meghatározott – szolgáltatási díj befizetésének igazolását is. Ennek hiányában a képzésihely-változtatási kérelmet el kell utasítani. Képzésihely-változtatás esetén a már megszerzett kreditek elismertethetőek az új képzési helyen folyó képzés előírásainak teljesítésére. Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató abban az esetben válthat képzési helyet, ha vállalja a képzésihely-váltással a költségtérítés-fizetési kötelezettséget is. Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató abban az esetben válthat képzési helyet, ha a) legalább 3,00-as kreditátlaggal és b) legfeljebb 2 lezárt félévvel rendelkezik. A képzésihely-változtatásról a tanulmányi igazgató az alábbi szempontok alapján dönt: a) Államilag támogatott hallgató képzésihely-változtatási kérelme kizárólag költségtérítéses képzési formára engedélyezhető. b) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató képzésihely-változtatási kérelme abban az esetben engedélyezhető, ha a hallgató írásbeli nyilatkozatában vállalja a kérelmezett képzési helyen fizetendő költségtérítés megfizetését. Képzésihely-változtatásra a hallgatónak főiskolai tanulmányai alatt csak egyszer van lehetősége. A képzésihely-váltási kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a képzésihely-váltási kérelem benyújtásához kapcsolódó – a HK Függelékében meghatározott – szolgáltatási díj befizetésének igazolását is. Ennek hiányában a képzésihely-váltási kérelmet el kell utasítani. 30.
Kik jelentkezhetnek pótfelvételin? Pótfelvételi eljárásban csak és kizárólag azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt sehova, vagy nem jelentkeztek sehova.
31.
A pótfelvételi eljárásban is korlátlan számú helyre lehet jelentkezni? Nem, a pótfelvételi eljárásban egyetlen intézmény egyetlen képzésére lehet benyújtani jelentkezést, és csak azok nyújthatnak be jelentkezést, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek sehova, vagy nem nyertek felvételt sehova.
32.
Mennyi a pótfelvételi jelentkezés díja? A pótfelvételi eljárás alapdíja 5000 Ft, amiért egyetlen képzés megjelölésére van lehetőség.
Az eljárás díját a hagyományosan (papír alapon, postai úton) felvételizők a jelentkezési laphoz csatolt sárga csekk befizetésével, vagy banki átutalással teljesíthetik. Az elektronikusan felvételizők folyószámláról banki átutalással, illetve dombornyomott, vagy virtuális bankkártyás fizetéssel az e-felvételiből elérhető internetes felületen fizethetik be. 33.
Ha engem az általános felvételi eljárásban felvettek egy helyre, de már nem szeretnék odamenni, akkor beadhatok valahova pótfelvételi jelentkezést? Nem, ha valahova már felvételt nyert, akkor a pótfelvételi eljárás során már nem adhat be jelentkezést.
34.
Mennyi a keresztféléves eljárás díja? A felvételi eljárás díja változatlanul 9000 forint, amely 3 jelentkezés díját foglalja magában. Ennél több jelentkezés esetén jelentkezésenként 2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. 35.
Bárki jelentkezhet keresztféléves felvételire? Igen, a keresztféléves felvételi eljárásban bárki benyújthat jelentkezést.
|
FELVÉTELI IRODA
FELVÉTELI HÍRLEVÉL
|