Főiskolai idegen szavak szótára

aktív félév: Az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett, aktiválta magát és vett fel kurzusokat a Hallgatóü Követelményrendszer szabályzatának rendelkezései szerint.

alapképzés: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben.

alaptárgy: Az egyes szakok mintatantervében szereplő olyan tantárgy, amelynek tárgya a szak szempontjából alapvető ismeretanyag, és amelynek eredménye az oklevél minősítésébe beszámít.

árva: Az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, és nem fogadták örökbe.

bejelentkezés: A bejelentkezés a hallgató ETR rendszeren keresztül elektronikus formában tett nyilatkozata az adott félévben történő tanulmányainak folytatásáról. A bejelentkezést a hallgató az oktatási rektorhelyettes által – a tanév rendjében – meghatározott időponttól a tantárgyfelvételi időszak – egyben a szorgalmi időszak – kezdetéig végezheti el.

beszámoló (évközi): A tananyaghoz kapcsolódó, az oktató által meghatározott feladat, ami  lehet szóbeli és írásbeli önálló munka, amelyet a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. A beszámoló formája lehet kiselőadás, prezentáció, házi dolgozat, fordítás stb., amely a gyakorlati jegy összértékébe beszámít.

CooSpace: a tanórán kívüli tanulási tevékenységet támogató, a tanuláshoz szükséges információk megszerzését elősegítő, olyan hallgatók és oktató közötti elektronikus konzultációs színtér, amely alkalmas a benne résztvevők közötti általános kapcsolattartásra, elektronikus tananyagok, média fájlok lejátszására, valamint a Főiskolán az általános együttműködést igénylő mindennapos folyamatok támogatására.

családfenntartó: Az a hallgató,

a) akinek legalább egy gyermeke van,
b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult.

diplomamunka: A diplomamunka  a gyakorlati képzés során megszerzett szakmai ismeretek egy adott műben, tárgyban megvalósuló kreatív összegzése.

elbocsátás: A hallgatói jogviszony Főiskola által egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetése.

elektronikus leckekönyv: Az elektronikus leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.

előadás: Olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium.

előfeltétel: A szakos tanulmányokban történő előrehaladás feltételeit a tantervben rögzített előfeltételi szabályok határozzák meg. A tantárgyak és a szakirányok felvételének vagy teljesítésének előfeltétele lehet más tantárgyak előzetes teljesítése. Ugyanannak a tantárgynak több előfeltétele is lehet.

előtanulmányi feltételek: Azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének.

ETR: Egységes, elektronikus hallgatói tanulmányi rendszer, amely a HK-ban meghatározott tanulmányi kötelezettségek teljesítését segíti elő.

évközi jegy: A hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.

felmenő rendszer: Képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt (ide nem értve a tanulmányi és vizsgaeljárást érintő rendelkezéseket) azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.

félárva: Az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe.

félév: Öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.

fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: Az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, vagy beszédfogyatékossággal, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességgel él, és

a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy
b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll.

főiskolán történő szokásos közzététel: az ETR-ben vagy a CooSpace-ben, illetve a Tanulmányi Igazgatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztés, valamint a honlapon való közzététel vagylagos megvalósítása.

gyakorlat: Olyan, jellemzően kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy szolgál.

gyakorlati munka: A művészeti, művészetközvetítés képzési területen a gyakorlati foglalkozások keretében az oktató előírhatja konkrét tárgy(ak), film(ek), program(ok), illetve a képzési programhoz kapcsolódó egyéb kreatív mű(vek) kidolgozását, elkészítését, azok prezentálását, az elkészítéshez kapcsolódó előkészítési, kutatási, elméleti háttér szöveges bemutatását, melyet követően legkésőbb a vizsgaidőszak negyedik hetének végéig a kiértékelés során kerül sor a mű nyilvános értékelésére. Az értékelés ötfokozatú.

hallgatói jogviszony: A hallgatói jogviszony a Főiskola és a valamely szako(ko)n tanulmányokat folytató hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben a Főiskolát és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik, és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és a főiskola Szervezeti  és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint.

hallgatói tanulmányi munkaidő: A kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert időtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze.

hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): Az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): Az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.

honlapon való közzététel: Az információnak a honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele.

ismeretkör: Az alternatív tárgyaknak a tárgyak tartalma szerint csoportosított szűkebb köre, amelyből a hallgatóknak meghatározott kreditmennyiséget kell szerezniük az abszolutóriumhoz.

javítóvizsga: A javítóvizsga a sikeres vizsgának az adott vizsgaidőszakban történő megismétlését jelenti.

képzési ág: A képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos.

képzési és kimeneti követelmények (képesítési követelmények, szakmai és vizsgakövetelmények): Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

képzési idő: Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.

képzési időszak: A képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.

képzési szerződés: A felnőttképzési  törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési szerződés alapján felnőttképzési jogviszony keretében folytathat felsőoktatási tanulmányokat a főiskolán a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató és a főiskolával hallgatói jogviszonyban nem álló személy. A hallgató és a Főiskola megállapodásban (képzési szerződés) rögzíti a költségtérítés és a térítési díjak összegét, valamint a fizetési kötelezettség feltételeit.

képzési terület: Azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató: A HK 5. sz. mellékletében meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgató.

kollokvium: Előadás esetén alkalmazható számonkérési forma. Valamely tantárgy anyagának számonkérése a vizsgaidőszakban, írásbeli, szóbeli vagy kombinált formában. Eredménye a vizsgajegy. Értékelése ötfokozatú skálán történik. A kollokvium során az oktatónak arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására.

konzultáció: A Főiskola oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a Főiskola által meghatározott helyen.

kötelező tantárgy: Az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva.

kötelezően választható (alternatív) tantárgy: Az a tantárgy, amelynek teljesítésére a szakon a hallgatók egy a Főiskola által meghatározott körből választhatnak tantárgyat.

kredit: A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent.

kreditgyűjtés: Kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri.

kurzus: A főiskolai tanulmányok alapegysége, amely valamely tantárgy követelményeinek féléves teljesítését lehetővé tevő, az adott tantárgyhoz kapcsolódó egyéni hallgatói munkaóra és/vagy kontaktóra keretében elsajátított tanulmányokkal, és az adott tantárgyhoz kapcsolódó számonkérési követelmények teljesítésével alkotja a tantárgy adott féléves szakmai követelményrendszerét.

levelező képzés munkarendje: Olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.

mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak félévekre történő elosztását tartalmazó, a Főiskola által a tantárgyak elvégzésének sorrendjére, valamint az elvégzés időbeli ütemezésére ajánlott tanulmányi rend. A mintatanterv szerinti tanulmányi előrehaladással a hallgató tanulmányait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt, egyenletes terhelés mellett fejezheti be úgy, hogy minden tantárgy felvételénél eleget tehet az előtanulmányi követelményeknek. A mintatantervben előírt feltételeket a hallgató köteles teljesíteni, azonban joga van a mintatantervben előírt ütemezéstől eltérni (egyéni tanrend).

Modulo: A hallgatói ügyek elektronikus ügyintézési felülete, amely a Főiskolán belül ügyfélkapuként működik. A hallgatói ügyekben a hallgató elektronikus kérelem benyújtásával indítja el az eljárást.

nagycsaládos: Az a hallgató, akinek

a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy
b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy
c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja.

oklevél: Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a Főiskola nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a rektor és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, a Főiskola bélyegzőjének lenyomatát.

passzív félév: Olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel.

plágium: Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése. A plagizálás elkerülése érdekében követendő szerkesztési elvek felsorolását és a részletes formai követelményeket a HK Függeléke tartalmazza.

résztanulmányok folytatása: Ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet.

specializáció: A Főiskola szabályzataiban specializáció alatt tantárgyak olyan, szakmailag összetartozó tantárgyak szakirányként, és szakmai programként nem minősíthető együttese értendő, melyek kötelező és választható tárgyelemekből állnak, és a Főiskola által meghatározott szakok tartalmában önálló elemként jelennek meg. A specializáció teljesítését tanúsító igazolást csak a Főiskola hallgatója kaphatja meg abban az esetben, ha a specializáció teljesítéséhez előírt krediteket, illetve tantárgyakat teljesítette.

speciálkollégium: A tehetséggondozás eszközeként azon kiemelkedő teljesítményű hallgatók számára meghirdetett választható tantárgy, amelyet a Főiskola oktatásszervezési kereteken kívül – a gyakorlati tapasztalatok elmélyítését szolgálva – jellemzően nem főiskolai helyszínen hirdet meg.

szabadon választható (fakultatív) tantárgy: Az a tantárgy, amely esetében a Főiskola nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.

szak: Valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

szakdolgozat: A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó téma írásbeli feldolgozása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban.

szakirány: A szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés. A szakirány általában az adott szak elágazó tartalmi követelményei egyikének speciális kibővítése.

szakirányú továbbképzés: Főiskolai vagy egyetemi végzettségre, szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, mely záróvizsgával és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető.

szakképzettség: Alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.

szakmai program: A szakmai programhoz tartozó tantárgyak olyan tantárgyak, szakokon kívüli együttese, amelyek összességükben elősegítik a hallgatók egyes készségeinek (pl. nyelvi, informatikai stb.) fejlesztését, és amelynek elvégzését a programvezető javaslatára a Főiskola rendszeresen vagy alkalomszerűen lehetővé teszi.

szigorlat: A szigorlat a régi képzési rendszer szakjai esetében a képzési cél szempontjából alapvető tantárgyak egész anyagának együttes lezáró számonkérése a vizsgaidőszakban. A szigorlatot csak abban az esetben lehet teljesíteni, ha a hallgató legkésőbb ugyanabban a vizsgaidőszakban teljesíti a szigorlat részét képező valamennyi tantárgyat (gyenge előfeltétel). A szigorlatnak írásbeli számonkérés is a részét képezheti. A szigorlattal kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatót – az írásbeli számonkérés pontos feltételeivel együtt – a szakvezető kérésére a tanulmányi igazgató a beiratkozáskor a főiskolán szokásos módon közzéteszi. A szigorlat eredménye a szigorlati jegy, melynek értékelése ötfokozatú skálán történik.

szociális juttatásra jogosult hallgató: Az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy
b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre.

szorgalmi időszak: A szorgalmi  időszak első napja a  tantárgyfelvételi  időszak első napjával egyezik meg, és a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tart. A szorgalmi időszak első hete a tantárgyfelvételi időszak.

tananyag: Egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a tantárgyfelmentés és a tantárgyelismerés viszonyítási alapja is.

tanév: Tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

tanóra: A tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció).

tantárgy: A tantárgy egy vagy több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő tantárgyi kurzusok rendszere.

tantárgyelismerés: Tantárgyelismerésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben teljesített – kreditet eredményező – ismeretanyag elsajátítása alapján elismeri a teljesített tantárgy elvégzését az érintett hallgató részére.

tantárgyfelmentés: Tantárgyfelmentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben, tudományos diákköri konferencián vagy más tudományos konferencián bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más módon teljesített – kreditet nem eredményező – ismeretanyag vagy tudományos teljesítmény elvégzése/elérése alapján mentesíti az érintett hallgatót meghatározott tantárgy(ak) elvégzése alól.

tantárgytörlés: A hallgató által felvett tantárgy ETR-ből és a leckekönyvből (indexből) történő hivatalos kivétele.

tanterv: A tanterv egy adott szaknak – a képesítési követelmények, illetőleg a képzési és kimeneti követelmények keretei között – a Szenátus által elfogadott követelményrendszere, amely a szak elvégzésének alapvető szakmai feltételeit tartalmazza.

utóvizsga: Az utóvizsga  a sikertelen vizsgának az adott vizsgaidőszakban történő megismétlését jelenti. Az utóvizsgára legkorábban a sikertelen vizsgát követő harmadik naptári napon, szigorlat esetén legkorábban az ötödik naptári napon kerülhet sor. Záróvizsgát egy vizsgaidőszakon belül nem lehet ismételni.

végbizonyítvány (abszolutórium): A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

vizsga (kollokvium): Az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája.

vizsgatárgy: Azon tantárgy, amelyhez kizárólag vizsga tartozik, az oktatói közreműködés mindössze konzultáció formájában valósul meg. Ilyen tantárgy nem lehet a mintatanterv szerinti gyakorlati tárgy.

zárthelyi dolgozat (zh): A zárthelyi dolgozat a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag egy részének vagy egészének számonkérése írásbeli formában. Értékelése ötfokozatú skálán történik.