Tanárunk az MTA bizottságában

Az átalakítás célja, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézmények – a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb szolgáltatótevékenységet folytató szervezet – racionálisabban, kisebb költséggel működjenek. Ehhez egy olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a szervezet 182., rendkívüli közgyűlésén. Ez az átalakulás tehát, érinti  az Akadémia mint köztestület felépítését, és  intézményi hálózatát, alapvetően  a kutatóintézet-hálózatot.

Szervezeti megújulás jegyében alakították át az MTA szervezetén belül a tudományos osztályok belső struktúráját képező, közfeladatokat ellátó bizottságokat is, amelyek tagjai választás útján kerülnek be oda.

Az egyik ilyen új bizottság a Gazdaságtudományi Bizottság, amely IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályán belül eddig három különböző bizottság (Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottság, Marketingtudományi Bizottság, Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság) összevonásával  jött létre.

 

A GB törekvései és programja a jövő évben kerül pontosabb megfogalmazásra. Az eddigi, előző bizottságok céljai között általánosságban szerepeltek, hogy tevékenységük ösztönözze és támogassa az elméleti jellegű, tudományos kutatási és fejlesztési eredmények születését és megismertetését. Fórumokkal, a hazai és nemzetközi kapcsolatainak erősítésével segítse a magyar és a külföldi kutatók kapcsolatainak kialakulását és fenntartását, a hazai és nemzetközi tudományos eredmények megismerését és megismertetését. Segítse és fejlessze az érintett tudományterület elméletének és gyakorlatának, valamint oktatásának nyomon követését a felsőfokú képzésben, a szakterületi doktori iskolák tapasztalatainak cseréjét is, tudományterület utánpótlásának felkarolását.