Képzéseink / SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK / Szóvivő és kommunikációs vezető / A szakdolgozat formai követelményeire vonatkozó rendelkezések

A szakdolgozat

A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat célja a hallgató szakképzettségnek megfelelő, a tanult szakmai tárgyakhoz kapcsolódó téma kidolgozása, amivel a hallgató tanúsítja, hogy a tananyag ismeretén túlmenően képes tájékozódni a hazai és nemzetközi szakirodalomban, és megszerzett ismereteit alkotó módon tudja feldolgozni és hasznosítani.

A szakdolgozat készítésének menete

A téma bejelentése

A hallgatónak a választott szakdolgozati témáját a szakdolgozati formanyomtatványon kell bejelentenie legkésőbb február 6-ig. A szakmai terepgyakorlati helyszíneket a hallgatók megtalálják a honlapon( http://www.bkf.hu/menufiles/ceglista-a-terepmunkahoz.doc ). A szakdolgozó saját témát és témavezetőt, illetve szakmai terepgyakorlati helyszínt is választhat, amennyiben a szakvezető ezt jóváhagyja.

Konzultáció

A szakdolgozati téma bejelentése és a dolgozat benyújtása közötti időszakban a hallgatónak előzetes egyeztetés alapján legalább három alkalommal konzultálnia kell a témavezetővel. A témavezető lehet külső konzulens (például cégek, szakmai szervezetek gyakorlati szakemberei). A témavezető irányítja, és figyelemmel kíséri a hallgató munkáját, segítséget nyújt a szakirodalom kiválasztásához, a dolgozat felépítéséhez, a szakmai anyagok eléréséhez, értékeléséhez. A konzultációk időpontját a diplomakurzust igazoló lapon rögzíteni kell, és a részvételt a témavezetőnek minden esetben aláírásával kell igazolnia.

Leadási határidő

Az a hallgató, aki szakdolgozatát az adott év május 30-ig leadja, júliusban tehet záróvizsgát.

A szakdolgozat értékelése

Az intézetvezető által felkért bírálók, akik közül egyik mindig a témavezető, írásban kötelesek értékelni a szakdolgozatot és javaslatot tenni az érdemjegyre, A bírálat tartalmazza továbbá a témavezetőnek és a bírálónak a szakdolgozati témához igazodó két-két kérdését.

A védés előtt legkésőbb tíz nappal a Szakirányú Képzések Irodája írásban (postai és elektronikus úton) értesíti a hallgatót a védés pontos időpontjáról, az értékelésről és a kérdésekről.

A szakdolgozat védés utáni elhelyezése

A megvédett szakdolgozat első példánya a formanyomtatvánnyal együtt a főiskola könyvtárába kerül, a második példány a témavezetőnél marad, a harmadik példányt a hallgató visszakapja.

A szakdolgozat tartalmi követelményei

A dolgozatnak tükröznie kell, hogy készítője elsajátította az adott témához kapcsolódó tudományterület(ek) alapvető ismereteit, kellő tájékozottságot szerzett annak szakirodalmában, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat, és képes egy tudományos probléma megfogalmazására, illetve önálló vizsgálatára. A kidolgozott témáknak tudományos igényűnek kell lenniük, valamint önálló gondolatokat és szempontokat is tartalmazniuk kell. A kidolgozás során az adott szakterület tudományos kutatási módszereit kell alkalmazni.A szakdolgozat felépítéséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni:

Szakdolgozat felépítése

1. rész: Bevezetés. A bevezetésben pontosan meg kell határozni a vizsgált kérdést, problémát, területet és a dolgozat célját, illetve a szorosabban vett téma kifejtése előtt ismertetni kell annak elméleti hátterét, tágabb összefüggéseit.
2. rész: A kampány bemutatása az ötlettől a megvalósuláson át az eredmények számbavételéig (sajtótájékoztatók, plakátok, közlemények, honlap, kiadványok, programok stb.). A szakdolgozat ezen része a szakmai terepmunka eredményeinek felhasználásával készül. Ajánlott irodalom: Dér Csaba Dezső (2007) Jelentés a József Attila év kommunikációjáról. In. Róka Jolán (szerk.) Annales, BKF, 69-77.
3. rész: A kampány kritikai elemzése, értékelése
4. rész: Következtetések, javaslatok. Tartalmazza a dolgozat megállapításainak, eredményeinek összefoglalását.
5. rész: Felhasznált irodalom.
6. rész: Függelék. Itt kell elhelyezni a kampány dokumentumait (füzetek, plakátok, kimutatások, sajtóanyagok stb. Abban az esetben, ha a főszövegben egy dokumentumot elemzünk, akkor azt nem a függelékben, hanem a szövegben helyezzük el.

Terjedelem: 25-40 oldal

 

A szakdolgozat formai követelményei

A szakdolgozatot számítógépes szövegszerkesztővel kell elkészíteni az alábbiak szerint: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, másfeles sortávolság, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon alul és felül 2,5 cm-es margó. A főszöveg terjedelme (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) legalább 25, legfeljebb 40 oldal legyen. A szakdolgozatot elektronikus formában CD adathordozón, valamint nyomtatott formában egy darab, arany színű betűkkel nyomott, fekete színű keménykötéses példányban, valamint kettő másolati spirálozott vagy keménykötéses példányban kell leadni. A fedőlapon (középen) fel kell tüntetni a műfajt (szakdolgozat), (a bal alsó sarokban) a hallgató nevét, (a jobb alsó sarokban) a készítés évét. A belső borítón a fedőlapon is feltüntetett adatokon túl szerepeljen a szakdolgozat címe, az intézmény neve (BKF), a szak/szakpár megnevezése és a témavezető neve.

Plágium

A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását, valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket, a jelen mellékletben meghatározottak szerint. Ez a szabály minden felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik legyen az kutatási eredmény, tanulmány, esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak minden benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és viselnie kell a KTVSz 21.13 pontban meghatározott szankciókat.

Tartalomjegyzék

A szakdolgozatnak tartalmaznia kell a tartalomjegyzéket közvetlenül a belső borító után. A tartalomjegyzék szerkezete a főszöveg fejezetbeosztását kövesse. A fejezetek és alfejezetek tagolása decimális kód szerint történjen, úgy, hogy tükrözze a felépítés logikáját:1. első főcím1.1. első alcím1.1.1. első rész1.1.2. második rész1.1.3. stb.1.2. második alcím

A HIVATKOZÁS TIPUSAI, A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM-JEGYZÉK KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

Az alábbi összeállítás Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai (Budapest, Perfekt Kiadó, 2004.) c. könyv, az MSZ ISO 690:1990 szabvány a bibliográfiai adatok leírásáról és a Főiskolán szokásos gyakorlat alapján készült.

I. Az idézés, a hivatkozás típusai, lábjegyzetek, hivatkozási rendszerek

A szakirodalom és a források ismeretét a rájuk való közvetlen és közvetett főszövegbeli hivatkozások bizonyítják. A készített dolgozatban mindig pontosan, félreérthetetlenül kell hivatkozni. A pontosság alatt a forrásmegjelölés, visszakereshetőség, a félreérthetetlenség alatt pedig a hivatkozás elejének és végének egyértelművé tétele értendő.Az idézés kötelező:

• Ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához;
• Ha a dolgozatot készítő alátámasztja vele állítását;
• Ha kritizál egy szövegrészt, vitatkozik vele;
• Ha az aforizmaszerű, találó, szellemes megfogalmazást beépíti dolgozatába, s ezzel kívánja emelni színvonalát.

Idézés és hivatkozás

A konkrét szerzőhöz fűződő gondolati előzmények bemutatása alapvetően két módon történhet: szó szerinti idézéssel és/vagy tartalmi idézéssel (parafrázis formájában)

• A szó szerinti idézet idézőjelek („ .. ”) közé kerül.
• A tartalmi idézetek, vagyis gondolatok kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni.
• Amennyiben az idézeten belül is van idézet, akkor úgynevezett "chevron" idézőjellel ( »…« ), kell jelezni. Pl. Petőfi írta apjáról: "Szemében »mesterségem« / Most is szálka még..."

Mindhárom esetben pontosan meg kell adni az idézet szerzőjét, és annak elérési forrását.

Ez a hivatkozás.

Alapelv, hogy mindig az eredeti műre kell hivatkozni, ugyanakkor előfordul, hogy az eredeti forrás nem hozzáférhető. Ebben az esetben hivatkozni kell a közvetítő műre, illetve ezen keresztül az eredeti forrásra. Ez az ún. közvetett hivatkozás. Jelezni kell, hogy az idézetet nem a dolgozatíró vette át az eredeti műből. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akin keresztül az idézethez eljutott.Példa: Lévy szerint: „A demokrácia új formái jobban illeszkednek majd napjaink összetett társadalmi problémáihoz, mint a képviselet hagyományos formái.” (Lévy 2001, idézi Dányi [2003:51].)

Általános érvényű figyelmeztetés: a nem jelzett idézet plagizálásnak minősül!

A precíz hivatkozásnak formai szabályai vannak!

A hivatkozások, megjegyzések és az irodalomjegyzék alapegysége a bibliográfiai tétel. A bibliográfiai tétel adatai: szerző, cím, kiadó, megjelenés dátuma ….. stb.

Az idézések jelölésére hivatkozási rendszerek használata vált általánossá

Leggyakrabban használt hivatkozási rendszerek:

1. Hagyományos hivatkozási rendszer

Lényege, hogy az idézetek a szövegben, forrásmegjelölésük a lábjegyzetben, a lap alján találhatók. A szövegben jelezni kell (csillaggal, vagy számozással), a hivatkozást. Jellemző, hogy a lábjegyzetet vagy más betűtípussal, vagy sűrítve szedjük, hogy egyértelműen elkülönüljön a főszövegtől.Lábjegyzetes megoldást nem csak bibliográfiai hivatkozások esetére használható, hanem egyéb elméleti, logikai kitérők, magyarázó szövegek leírására is. Ld. még 2. pont

2. Szerző-évszám rendszer

Lényege, hogy a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatsorát csak egyszer, az irodalomjegyzékben kell teljes egészében leírni. A szövegben csak jelzésszerű hivatkozás szerepel. Az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzák, a célszerűség eredményezte ezt a gyakorlatot.Ez a rendszer törekszik arra, hogy a lábjegyzetet csak a témakörhöz fűződő kiegészítések, illetve magyarázó szövegek közlésére használja, vagyis „igazi” lábjegyzetek. A bibliográfiai utalást tartalmazó lábjegyzeteket kiiktatja, azt a törzsszövegbe építi, az alábbiakban részletezettek szerint:

Ebben a rendszerben a következők szerint kell hivatkozni:

A szövegben való idézés után zárójelbe tesszük a szerző nevét, az idézett mű megjelenési évszámát és mely oldalon található. Pl. (Samuelson, 2000: 52-53.) A többi (kötelező) bibliográfiai adatot az irodalomjegyzékben kell megadni. (Lásd a „Felhasznált irodalomjegyzék készítésének szabályai” cím alatt)

Szó szerinti idézés hivatkozása:

A (záró) idézőjel után zárójelben szerepel a szerző neve, a kiadás éve, majd ezektől kettősponttal elválasztva az idézett oldalszám, amit ponttal zárunk le. pl.: „Az interkulturális kommunikáció mint jelenség távolról sem új dolog.” (Hidasi. 2004: 33.)

Tartalmi idézés hivatkozása:

Gondolatok kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni, elég a gondolatsor elején vagy végén zárójelbe téve feltüntetni a szerző nevét és a kiadás évét. Tartalmi idézés esetén nem feltétlenül szükséges megadni az oldalszámot, mert akár több oldal gondolatmenetét írhatja le néhány sorban. Elég ennyi: (Majoros, 2004.)

Statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok hivatkozása:

A statisztikai adatok közlésének akkor van értéke, - és ezt kívánja a szakmai tisztesség is, - ha azok mindenki számára ellenőrizhetőek. Ezért minden számszerű adatközlést hivatkozással kell ellátni, még abban az esetben is, ha általánosan közismert számadatról van szó. pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)

A törzsszövegben végig alkalmazhatjuk a fent ismertetett rövid utalásokat. (Szerző vezetékneve, kiadás évszáma: oldalszám tól-ig)

Figyelmeztetés: Mindkét hivatkozási rendszer alkalmazható a szakdolgozatban, de a választott hivatkozási rendszerhez hűnek kell lenni!

II. A felhasznált irodalomjegyzék készítésének szabályai:

Az irodalomjegyzék a dolgozat kötelező eleme. A felhasznált irodalomjegyzékben minden olyan művet fel kell tüntetni, amelyre a törzsszövegben utalás található.Az irodalomjegyzék célja, hogy bemutassa, milyen anyagokat, szakirodalmat használt fel (és ismer) a dolgozat szerzője. Fel kell tüntetni minden egyes felhasznált forrást, függetlenül az alkalmazás mértékétől. Az irodalomjegyzék elkészítésénél alkalmazkodni kell a választott hivatkozási rendszerhez!

1. Szabályok, ha a dolgozatban hagyományos hivatkozási rendszert alkalmazKötelező bibliográfiai adatok a különböző dokumentum-típusoknál:

a) Egy – vagy többszerzős kötet

Szerző(k) vezeték– és keresztneve, a mű címe és alcíme. A megjelenés helye, a kiadó neve, a kiadás éve. Róka Jolán: Kommunikációtan. Budapest, Századvég Kiadó, 2002.

Külföldi szerző esetén a vezeték- és a keresztnév közé veszőt teszünkBerne, Eric: Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó, 2000.

Szerkesztett kötet esetén a név után fel kell tüntetni, zárójelben, hogy (szerk.)Hidasi Judit (szerk.), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó, 1998.

 

b) Gyűjteményes művek (tanulmánygyűjtemény), könyvfejezetek

A tanulmány szerzője, címe, majd In megjegyzés után a kötet teljes bibliográfiai tételét meg kell adni, mint az a) pontban. A tanulmánykötet szerző(k)/szerkesztő(k) neve, a kötet címe, a megjelenés helye, kiadó neve, a kiadás éve, majd a tanulmány oldalszáma következik.McQuail, Denis: A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I.: válogatott tanulmányok Budapest, General Press Kiadó, 2003. pp. 305-323.

c) Folyóiratban szereplő cikk

Szerző neve, (külföldi szerző esetén a vezeték és keresztnév közé vesszőt teszünk), a cikk címe, egyenlőségjel ( = ), A folyóirat neve, évfolyama, év, hónap (vagyis a lapszám), oldalszám pp jelet követően (tól - ig nagykötőjellel összekapcsolva)Schering Gábor: A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság, = EU Working Papers, 2002. (V. évf.) 2. szám. pp. 78-94.Tóth Péter: Miért rossz a hír: az adaptív algoritmusok szerepe a médiahasználóválasztásában = Médiakutató, 2005. (VI. évf.) 4. szám. pp. 7-32.

d) Internetről származó információ

A nyomtatott forrásoknál megadott alapadatok (szerző, cím, dátum) nem feltétlenül állnak rendelkezésre internetes forrásra utalásnál, de ezek közül meg kell adni az ismerteket (legalább a címet), továbbá az URL-címet.Például: 700 ezer olasz egyáltalán nem néz tévét: http://index.hu/kultur/me­dia/olasztv031/A világhálón lévő anyagok állandóan átalakulóban vannak, ezért célszerű a forrás helyének megjelölése mellett a megadni az időpontot is, amikor letöltötte az internetről. Amennyiben a szerzőt is megnevezik, a bibliográfiai hivatkozásban az ő nevét is szerepelnie kell, a következő módon: szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok (kiadó, vagy intézmény, ha jelölik), a műhöz való hozzáférés (a lelőhely) pontos internetes útja, a letöltés (vagy utolsó ellenőrzés) dátuma.Például: Domokos László: Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést, In: FigyelőNet {online} http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503, 2001.12.15.Amennyiben elektronikus formában találja meg az amúgy papíralapon is megjelent cikket, akkor a hivatkozásnál is közölni kell, a következő módon: kezdje úgy, mint a folyóiratcikk bibliográfiai leírásánál, de az elektronikus hozzáférés útját és a letöltés idejét adja meg.Például:Kovács Zoltán: Jogállam. Élet és Irodalom, 2004, 41. szám, http://www.es.hu/pd/dis­-play.asp?channel=PUBLI­CISZTIKA0441, 2003.12.20.

Irodalomjegyzék minta a fenti példákból :

Berne, Eric: Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó, 2000.Domokos László: Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést, In: FigyelőNet {online} http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503, 2001.12.15.Hidasi Judit (szerk.): Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó, 1998.McQuail, Denis: A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I.Budapest, General Press Kiadó, 2003. I. köt. pp. 305-323.Róka Jolán: Kommunikációtan. Budapest, Századvég Kiadó, 2002.Schering Gábor: A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazásaEurópában és a fenntarthatóság, = EU Working Papers, 2002. (V. évf.) 2. szám. pp. 78-94.Tóth Péter: Miért rossz a hír :az adaptív algoritmusok szerepe a médiahasználóválasztásában = Médiakutató, 2005. (VI. évf.) 4. szám. pp 7-32.

2. Szabályok, ha a dolgozatban szerző-évszám hivatkozási rendszert alkalmaz

A szerző-évszám rendszerben az irodalomjegyzéket alfabetikus sorba kell rendezni. Az ilyen hivatkozási rendszer alkalmazása esetén arra is kell ügyelni, hogy az irodalomjegyzékben a szerző(k) neve után (zárójelben) rögtön a kiadás éve következzen.Berne, Eric (2000), Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó.Domokos László (2001): Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést, In: FigyelőNet {online} http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503, 2001.12.15.Hidasi Judit (szerk.), (1998), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó. McQuail, Denis (2003): A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I-II. Budapest, General Press Kiadó. I. köt. pp. 305-323.Róka Jolán (2002), Kommunikációtan. Budapest, Századvég Kiadó.Schering Gábor (2002): A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazásaEurópában és a fenntarthatóság, = EU Working Papers, (V. évf.) 2. szám. pp. 78-94.Tóth Péter (2005): Miért rossz a hír :az adaptív algoritmusok szerepe a médiahasználóválasztásában = Médiakutató, 2005. (VI. évf.) 4. szám. pp 7-32.A többi szabály megegyezik a hagyományos hivatkozási rendszereknél készített irodalomjegyzék szabályaival.

III. Egyéb hasznos információ a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban

a) Ha az idézett szövegen belül is van idézet, akkor azt belső idézőjelek közé zárjuk: »…«

b) Hosszabb szövegek idézésekor az eredeti bekezdéseket meg kell tartani.

c) Az idézett szövegeket az eredetihez betűről betűre híven kell közölni, a nyilvánvaló tartalmi vagy helyesírási hibát sem lehet javítani benne, erre legfeljebb utalni lehet a hiba után zárójelben feltüntetett egyezményes jellel: (sic!).

d) Hosszabb szövegek idézésekor az eredeti bekezdéseket meg kell tartani. Ha célszerűbbnek tűnik egy szöveget nem folyamatosan, csak a számunkra lényeges részleteit, mondatait idézni, az eredeti értelem akkor sem változtatható meg, és a kihagyásokra, hiányzó részletekre szögletes zárójelek közé zárt három ponttal kell felhívni a figyelmet: […]

e) Ha az idézet nem az eredeti mondat elején kezdődik, akkor az idézőjel után tegyen három pontot, majd kisbetűvel kezdje a mondatot.

f) Ha az idézett műnek több kiadása van, mindig az utolsóra kell hivatkozni.

g) Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetszámot is meg kell adni.

h) Ha egy műnek van alcíme, akkor azt is meg kell adni. Az alcímet a címtől kettősponttal választjuk el.

i) Ha egy műnek több szerzője/szerkesztője van, a nevek közé kötőjelet teszünk.

Név- és tárgymutató

Nem kötelező elem, azonban a dolgozat értékét jelentősen növeli az érdemi rész után beillesztett név- és/vagy tárgymutató (amely a dolgozatban előforduló személyek nevét, illetve a kulcsszavakat mutatja, az aktuális oldalszám feltüntetésével). A név- és tárgymutatóban szereplő tételeket a főszövegben célszerű formázással – például kiskapitális karakterekkel – is kiemelni.

A szakdolgozat titkosítása

A hallgató a szakdolgozat leadásakor igényelheti szakdolgozatának titkosítását, különösen akkor, ha:a szakdolgozatban érintett külső személy vagy szervezet meghatározott információi vagy egyéb vállalati érdekek indokolják a titkos kezelés lehetőségét, és a szakdolgozat titkosítását a szakdolgozatban érintett külső személy vagy szervezet írásban kéri.A szakdolgozat titkosítására irányuló kérelmet az érintett intézetvezetőnek kell címezni.A szakdolgozat titkosítását a témavezető javaslatára az intézetvezető engedélyezi. A titkosított szakdolgozat a Könyvtár nyilvános állományába nem kerül be, azt külön zárt iratszekrényben az érintett intézetnél kell megőrizni.

Letölthető állomány(ok):