OTKA pályázat

A kutatás elméleti háttere

A Lisszaboni Stratégia az uniós tagállamok versenyképessége mellett előtérbe állította a regionális versenyképesség kérdését is és az új tagállamok számara ez a kohéziós politika alapkérdésévé vált. A regionális versenyképesség kutatása a regionalizáció elméletének legfontosabb területévé vált, amelyben a politikatudomány számos más megközelítést integrált és komplex megközelítést dolgozott ki az EU tanulmányokban. Ennek hazai kutatása éppen megkezdődött, de meg nem teljesedett ki, ezzel újonnan feltáruló fontos területtel kíván az adott projekt foglalkozni. A regionális versenyképességet olyan átfogó fogalomként értelmezzük, amely gazdasági, társadalmi kulturális dimenzióval rendelkezik, vizsgálata pedig lényegesen túlmutat az adott régió területén. Leginkább úgy mérhetjük, ha megvizsgáljuk a régió attraktivitásának és vonzerejének változását, vagy a térség felzárkózásának, illetve további növekedésének képességét. A régiók komoly versenyben vannak azért, hogy megőrizzék, illetve tovább javítsák helyzetüket az állampolgárok, az üzleti szféra, a nemzetközi befektetők vagy a régióba látogató turisták előtt. Ennek érdekében egyszerre kell magas gazdasági növekedést és foglalkoztatottsági szintet biztosítaniuk, miközben élhető környezetet, tartós egyensúlyt és fenntarthatóságot teremtenek. A növekedés párosul a fenntarthatósággal és jelentős gazdasági, társadalmi és intézményi szerkezetváltást igényel. Itt olyan szempontokat emelhetünk ki, mint például a tudás és az információs társadalom kihívásai, vagy a hálózati együttműködések összetettsége. A fent említett példák is szemléltetik a regionális versenyképesség összetettségét, valamint a régiók számára megjelenő átfogó problematikákat és kihívásokat. Az EU tagállamok területfejlesztési koncepciói a gazdasági, a társadalmi és a kulturális erőforrások koncentrációjának tényéből indulnak ki. Kialakulóban vannak olyan regionális centrumok, amelyek bizonyos regionális specializáció mentén aktív részesei az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő nemzetközi transzferének. Ezek a régiók növekedési központokként működnek, amelyek egymással hálózati kapcsolatban vannak. Empirikus kutatások azt mutatják, hogy a növekedési központok közötti együttműködés intenzitása fokozatosan növekszik, illetve az ilyen típusú régiók fejlődése a legdinamikusabb.

Kutatási koncepció és a téma újszerűsége

A kutatási koncepció abból indul ki, hogy a regionális versenyképesség meghatározó tényezői az európai integráció jelenlegi szakaszában számos hatás metszéspontjában alakulnak ki: A nemzetállami gazdaságpolitikai prioritásain kívül meghatározóak az európai uniós közösségi politikák versenyképességet alakító feltételei, valamint az Európai Unió átalakuló intézményi háttere. Így a versenyképességi tényezők politikai, gazdasági es intézményi meghatározottsága egyaránt tetten érhető. Az egyes tényezők elkülönítésén kívül fontos ezeknek a tényezőknek a kvantitatív vizsgálata is, mely a hatásmechanizmus minőségi szempontjainak feltárásán felül az érvényesülő tendenciák empirikus értékelését is lehetővé teszi. Kiemelkedő jelentőségű és újszerű vizsgálati szempont, hogy a magyarországi régiók hogyan tudnak az alapvetően centrális szervezésű e-közigazgatási vívmányokhoz egyfelől hozzájárulni, másfelől azokból részesedni. A „Közösségi Stratégiai Iránymutatások” – az EU regionális politikájának a 2007-2013-ra vonatkozó, a fejlesztési irányokat rögzítő stratégiai dokumentuma – kitér a közigazgatás és általában az információs társadalom fejlesztésének igényére, lehetőségeire; megállapítja, hogy a vidéki térségek nem zárhatók ki az információs társadalom fejlődéséből. Erre alapozva az Új Magyarország Fejlesztési Terv decentralizált tervezésű operatív programjaiban is markánsan megjelennek az infokommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra-fejlesztéseket célzó prioritási tengelyek. Az IKT szektornak alapvetően kettős szerepe van a nemzetgazdaság versenyképességét illetően. Egyrészt, az IKT mint szektor az IT, távközlési es professzionális IT szolgáltató vállalkozások révén számos tekintetben járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez, hiszen jelentős hozzájárulása van a GDP-hez, és magas foglalkoztatási kort biztosít. Másrészt az IKT a gazdaság, állam, közigazgatás es a társadalom szintjén már rövid távon javítja a humán es fizikai tőke minőségét, hosszabb távon pedig elősegíti az alábbi paradigmaváltásokat.

-    Állam – szemléletváltás: szolgáltató állam mely példamutató mind hatékonyság és modernizáció terén, s egyben fókuszváltás is, elsősorban szolgáltató szektorra és tudásgazdaságra orientált vállalkozások támogatása, melyek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek, innovatívak és hatékonyak.
-    Társadalom – kultúraváltás: az információs társadalom kialakulásának jegyében tudatos, felkészült, digitálisan érett, tudás-centrikus egyének tömeges színre lépése, akik részesei egy nyitott és szolidaritás biztosító társadalom kialakításának.

A téma alapkutatási jellege és kiemelt fontossága

A regionális versenyképesség fogalma az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakában értékelődik fel, melyben az európai uniós támogatási források egy részét mar nem a fejlődésben elmaradt régiók számára biztosítja, hanem közösségi támogatásra érdemesnek tekinti a versenyképességi előnyökkel rendelkező régiókat is. Ezért a közép-európai régió, köztük Magyarország számára meghatározó érdek, hogy a regionális versenyképesség fejlesztésének feltételrendszerét megismerje és feltárja, hogy ebben a támogatási formában is hosszú távon forrásokhoz juthasson. Itt természetesen nemcsak a hagyományos regionális fejlesztési, illetve kohéziós politika eszközrendszerére kell gondolni, hanem be kell vonni a törekvéseinkbe azokat a közösségi politikai területeket is, ahol a jövőben mozgásterünk bővíthető, mint pl. a közlekedési, energia, infokommunikációs és kutatás-fejlesztési politikákat is. Így a regionális versenyképesség gazdasági-társadalmi tényezőinek feltárásán kívül meghatározó a közösségi politikák várható átalakulásának, s az ezek keretfeltételét biztosító közösségi intézményi es döntéshozatali rendszer működése várható változásainak elemzése is. A Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a megújított Lisszaboni Stratégia alapján határozza meg az EU tagállamok, így Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését is. Prioritásai között hangsúlyosan szerepelnek az elektronikus közigazgatást érintő területek, úgymint az államreform végrehajtása, közigazgatás reformja és az önkormányzati feladatellátás reformja. Ez a prioritás a közszolgáltatások széles körét érintő, hatékonyságot javító intézkedései egyfelől az államháztartási deficit csökkentésén, másfelől az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott magas szintű közigazgatáson és közszolgáltatáson keresztül járul hozzá az ország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

Ezeket a célkitűzéseket erősíti az EU stratégiai irányait meghatározó i2010 E-kormányzati Akcióterv, amely összefoglalja a tagországok feladatait 2010-ig. Az i2010 E-kormányzat Akcióterve megállapítja, hogy az elektronikus kormányzatban élen járó országok az elsők között találhatók a gazdasági versenyképességben is. A nemzeti versenyképesség, az erős innovációs képesség és a közigazgatás minősége között fennálló szoros kapcsolat azt jelzi, hogy a világgazdasági versenyben a jó kormányzás elengedhetetlen. Az EU továbbá új szükségleteket és igényeket támaszt például a határokon átnyúló, páneurópai közszolgáltatások tekintetében, amelyek kiemelt fontosságúak az uniós vállalkozási lehetőségek bővítése szempontjából.

A kutatás várható eredményei

- Az adott év kutatási prioritásának eredményeit ismertető workshop jellegű konferencia. A konferenciák tematikus jellegűek és az adott szakterület nemzetközileg elismert szakértőinek bevonásával kerül megrendezésre.
- Tanulmányok: konferencia előadások készülnek, koncentrálva a fenti témakörökre, minden évben mintegy 5 tanulmány, azaz az éves kutatási tervhez igazodóan résztvevőkent egy-egy tanulmány.
- Könyvek: A témákról lezárásként angol es magyar nyelven értékelő tanulmánykötetek jelennek meg. A nemzetközi részvétellel megrendezett konferenciák anyaga angol nyelven, az eredményeket népszerűsítő tanulmányok magyar nyelven készülnek, publikálásuk a megcélzott közönséghez igazodóan történik meg.

A kutatás kapcsán rendezett konferenciáról információt itt talál:
http://www.bkf.hu/tudomanyos-elet/642/otka-konferencia.html

 

Projekt címe: A magyar régiók versenyképessége az Európai Unióban
Projekt azonosítószáma: K 77659
Kedvezményezett neve: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola - 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9.
Támogatás összege: 5 801 000 Ft
Projekt futamideje: 2009.04.01-2012.12.31.